"A bocsánatkérés az élet ragasztója. Képes bármit megjavítani."

"Eltemet a múltam, de a leckét megtanultam
Lehet a felszín más, de itt legbelül
Én ugyanaz vagyok, aki voltam."

"Azért a remény hal meg utoljára,mert ő a gyilkos!"

"Fáj olyant szeretni, akit nem érhetsz el, aki szinte azt sem tudja, hogy létezel. Tudni, hogy nem kellettél neki, érezni, hogy más is szereti, olyan, aki el is érheti."

"Az élet csupán szenvedések sorozata,
Csalódni abban, aki a szívünkben a legelső helyen volt, a legfájdalmasabb dolog.
Elveszíteni a vágyainkat az valóban tragédia.
De a fájdalom amely belülről éget, arra ösztönöz hogy soha ne adjuk fel.
Nem élhetünk életünk végéig a múlt árnyékában.
egyszer majd mindneki megtalálja a jobbat, az álmait, mindazt amiért és akiért élni, és küzdeni érdemes.
És akkor majd a múlt már csak egy emlék marad,
egy gyönyörű gondolat, ami akár a jövőnk is lehetett volna..."

Nincs értelme semminek ... és egy könnycsepp kicsordul. Nem látod a kiutat ... és a könnycsepp legördül. Sebesen fut, majd elesik... és apró szilánkokra törik. Majd hirtelen élesen hasít bele a szivedbe a fájdalom... Mert nincs értelme semminek.

Mi fáj jobban? Arra gondolni hogy utálnod kellene őt, vagy az hogy tudod, hogy ez nincs így?

Vicces, hogy valaki mennyire össze tudja törni a szivedet,de te ennek ellenére még mindig szereted azokkal az apró darabokkal.... 

"Tudtad, hogy fájni fog, mégis megbántottál. Én
szeretettelek, de Te csak kihasználtál! Egyszer rájössz! hogy én szívből szerettelek de akkor már elfeledtelek.
A szívem másé lesz, mert Te megtagadtad, és látod, most már
Én nevetek rajtad!"

"Sírsz; mert nagyon fáj ami történt,Vársz; hogy visszatérjen, akiért megtörtél.Fekszel; párnák között könnyekkel,Alszol; magány közt a sötétben.Álmodsz; arról, hogy majd visszatér,Kelsz; úgy hogy még mindig egyedül élsz.Reménykedsz; hogy legalább még látod egyszer,Csalódsz; mert álmodoznod nélküle kell.Élsz; úgy hogy már nem szeret,Halsz; mert úgy érzed így jobb lesz neked."

Az élet néha fáj, mikor sírni volna kedvem de elnyelem a könnyem. Az élet néha fáj, mikor a ki nem mondott szavak üvöltenek bennem. Az élet néha fáj, mikor bolyongó lelkem lelkedre nem talál. Az élet néha fáj, mikor szerető szívem a csendben érted kiált...

"Egyszer megígérted nekem, hogy mellettem maradsz,de egy idő után ellöktél magadtól,sohasem hitted hogy egy lány is erős tud lenni,hát most megmutatom neked, hogyan is kell ezt tenni!"

"Levegőnek nézel, ahogy elmész mellettem s letagadod az érzést, hogy valaha is kellettem. Nem nézel a szemembe, tán félsz attól amit látnál? Pedig a szememben van minden mire valaha is vágytál!"

"Sokszor van, hogy azt az egyet, amit a legjobban akarunk, nem kaphatjuk meg. Összetöri a szívünket, kikészít. A vágy tönkreteheti az életünket. De bármilyen nehéz is akarni valamit, azok szenvednek a leginkább, akik nem tudják, mit akarnak."

Csak egy ölelés volt, amivel kezdődött
Ártatlan volt, mint az első csepp könnyem
Amit azért ejtettem, mert rádöbbentem
Hogy nem egy ölelést jelentett ez nekem.
Sokkal többet, sokkal többet…
De az élet úgy rendezte, hogy ne lehessen…
Így hát fáj és így élek, de még érzem, hogy nincs vége
A jövő nélküli szerelmemnek…

"Van egy kép amit minden nap nézek, van egy illat amit minden nap érzek, van egy érzés ami felejthetetlen, van egy boldog emlék ami kegyetlen. A képen téged nézlek elalvás előtt a te illatod érzem. az érzés a szerelem s te vagy az emlék a szívemben!"

Oldal: Idézetek
Történetek....szépek és szomorúak...lehet sírni fogsz rajtuk - © 2008 - 2024 - sadlovestorys-imo.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat