Fáj, hogy ennyire szeretlek, mert ha rád nézek, látom, hogy ez téged mennyire nem érdekel.

Hányszor mondták, értsem már meg végre: többé soha nem leszek veled!
Istenem! Mikor kimondtad azt a szót, hogy vége,
mintha minden álmom,s vele az éltem is véget érne.
S már a halállal sem küzdök,
most már csak bátorságot gyűjtök...
Csak a Halál csókját érezném már végre...ennyi csak,mit remélek..."

Én még mindig szeretlek 
pedig mással is jártál.

érzem a lelked
féltem a tested

utálnálak de nem megy okkal
mikor látlak szívem üteme meg nő sokkal

várok még szánok még rád 
sok sok időt s bánatot

"Felkelsz, és arcodra egy mosolyt festesz, ez is kell a mindennapos jelmezedhez, milyen szép vagy...
Újra játszol, újra élsz, magányodról nem beszélsz, hangok hívnak visszatérsz, nem szeretsz és nem remélsz..."

Egyszer egy éjszakán Te is fogsz majd sírni
Kijössz a temetőbe a síromat megnézni
Síromon 1szellő panaszosan zengi
Itt fekszik ki veled boldog akart lenni"

"A szerelem olyan, mint a kábítószer.
Először eufóriába esel, és teljesen átadod magad az érzésnek.
Aztán másnap többet akarsz.
Még nem váltál függővé, de annyira jólesett az az érzés, hogy azt hiszed, ura tudsz maradni a helyzetnek.
Ha két percre eszedbe jut a szeretett lény, hát három órára elfelejtheted.
De aztán szép lassan rászoksz, és teljesen függővé válsz.
Ekkor már három óráig gondolsz rá, és csak két percre tudod elfelejteni.
Ha nincs a közeledben, ugyanolyan rosszul érzed magad, mint a drogos, aki nem kapta meg az adagját.
És ahogy a drogos képes lopni és megalázni magát, hogy megkapja, amire szüksége van, te is bármit hajlandó volnál megtenni a szerelmedért."

Mondd hány éjszakár sírhattam át?
Néha még látom kettőnk csillagát.
Mondd mér mulhat el,és mért nem felel?
Nem értheti senki mit vesztettem el.
Még a szívemben maradt ahogy örzöm az álmodat.
Feléd nyújtanám kezem de csak az emléked maradt.
Emlék,ami kínoz engem.
De mostmár végleg elmentél.És rám nem is figyeltél

Ahogy jöttél, úgy el is mentél, 
Túl szép voltál, hogy igaz legyél.
Hogy is gondolhattam volna, hogy mindez tovább tart,
Ez én vagyok, nekem csak a rossz juthat.
Ezt már régen megtanultam és megszoktam.
De tudd meg, mindig emlékezni fogok rád,
Az első fiúra, aki megmutatta, miért is szép a világ.
Remélem azért eszedbe jutok majd néha napján

Kitörölni az emléked,
elfelejteni a neved
nem gondolni rád többet.
Nincs ennél nehezebb,
hidd el nekem.
Eltakarni a könnyes szemem,
hogy ne láthassa senki sem.
Belül érzem,hogy fáj,
nem lehetek vidám.
Még nem tudok búcsúzni,
a szívem nem bírja ki.
Minden nap szenvedés,
látni,hogy másnak élsz.
Tudni, hogy hibás vagyok ebben,
de elfogadom,ilyen az élet.
Szeretném, ha mindig emlékeznél rám,
hogy mást jelentsek számodra,mint a többi lány

Oldal: Idézetek 3
Történetek....szépek és szomorúak...lehet sírni fogsz rajtuk - © 2008 - 2024 - sadlovestorys-imo.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat