"Ma mosoly, holnap könnyek. Ma még nehéz, holnap már könnyebb. Nézz az égre, a legszebb fényre, láss egy álmot, s harcolj érte."

Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm. Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom, szeretni

Ne haragudj rám, ha titokban imádlak, elsuttogo Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm. Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom, szeretni. Ne haragudj rám, ha titokban imádlak, elsuttogom neved hervadó virágnak. Nyári estén csillagok csak Rólad mesélnek, ne haragudj rám, ha fáj a szívem Érted!

Félek tőled, bár nem tudom miért, égék tőled, szerelmes szívem tiéd! Imádlak, bár nincs hozzá jogom, várlak bár nincs rá okom!

"Egyszer majd elmúlik, s begyógyul a seb, de a csókot mi szánkon égett, feledni nem lehet"

"Nem fogok sírni. Már nem. Csak úgy tud fájni."

"Tudom, hogy nagyon tud fájni, mikor szíven szúr egy váratlan szó, s kiderül, ő már mást szeret,
és csak meghalni volna jó..."

" Néha egész élet rámegy arra az igyekezetre, hogy valaki nélkül próbáljunk meg élni." 

"Nem az a fájdalom sírni, zokogni, hanem a fájdalmat mosolyba fojtani. Az ember erős, de a szíve megszakad, ha azt, kit igazán szeret, szeretni nem szabad."

"Szerelem mikor könnyeket hullajtasz, mégis ugyanúgy szereted őt. Szerelem, mikor ő egy másik lányt szeret, de te csak mosolyogsz, és azt mondod: 'Jól vagyok', pedig csak sírni és sírni szeretnél."

"A szerelem okozta kínok közül az a legnagyobb , mikor gyűlölni akarjuk azt ,akit a világon a legjobban szeretünk."

Szerelmes voltam, de egy nap véget ért, bár megfogadtam nem sírok senkiért. Mégsem tudtam ott így elhagyni, hogy ne lásson engem úgy halkan sírdogálni. Csak álltunk egymással szemben szótlanul, és látja hogy könnyem kicsordul. Majd lett egy néma mozdulat felém, végül elfordult s elindult egy másik lány felé.

Amióta nem vagy velem, nem tudom milyen a szerelem,
és minden áldott nap csak a helyes utakat keresem.
Várok egy újabb esélyre, egy véget nem érő táncra,
egy életen áttartó önfeledt románcra.
De semmi nem jön, Te sem vagy már, és hiába várlak,
nem kell senki, még ha a helyeden több százan is állnak.
Hogy mit vesztettem el, igazán most fogom csak fel,
egy mondat kellett volna: Soha nem engedlek el.

Oldal: Idézetek 2
Történetek....szépek és szomorúak...lehet sírni fogsz rajtuk - © 2008 - 2024 - sadlovestorys-imo.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat